Magyarországon minden második embert érint az IR, azaz az inzulinrezisztencia, amelyről sokan úgy gondolják, hogy a cukorbetegség előszobája, de sokkal több annál. Azért kell komolyan venni, mert az inzulinrezisztencia komplex anyagcsere eltérés.

 

Elmondjuk miért fontos elkerülni.

Semmi sem bizonyítja azt, hogy nem figyelünk eléggé magunkra, mint az, hogy bár pontosan tudjuk, hogyan kellene élnünk (érdemes lenne sportolni, sokkal kevesebb stresszt szabadna megélni, és el kellene felejteni a lustaságot) mégsem úgy élünk.  Nagyon kevesen sportolunk, kettő meeting között az íróasztalnál kapunk be valamilyen ebédfélét (ha egyáltalán ebédelünk) ami már akkor sem egészséges, ha csak ritkán fordul elő. Ha ehhez hozzátesszük a stresszt okozó határidőket, a túlórákat, a folyamatos rohanást, akkor – tudjuk, csak nem teszünk ellene - ez előbb utóbb megbosszulja magát, és komoly bajba kerülhetünk, ráadásul úgy, hogy eleinte észre sem vesszük. 

Elhízott nemzet

Bár Magyarországon 10 emberből 6-ot fenyeget az elhízás veszélye, teljesen felesleges minden reggel a mérlegre állni, és folyamatosan azt figyelni, hogy hány dekát híztunk, vagy fogytunk, viszont nagyon oda kell figyelni a súlyunkra. 

Néhány felszaladt kiló akár a testsúlyunk 10%-a is lehet, 5-6 kilónyi extra súly már egy teljes ruhaméretet jelenthet, aminek senki nem örül: sem mi, sem a környezetünk. Ha a súlynövekedés mellé (különösen akkor, ha nem változtak az étkezési szokásaink, azaz a súlynövekedés indokolatlan) társul hajhullás, izzadékonyság, vagy hirtelen fáradékonyabbak leszünk, és hirtelen hangulatváltozásokat, esetleg alvászavart is tapasztalunk, akkor érdemes ezt a tünetegyüttest kivizsgáltatni. Egy egyszerű laborvizsgálattal kideríthetőek az okok. (Azért fontos a kivizsgálás, mert a tünetegyüttes az 50 év körüli nők esetében akár a klimaxra is utalhatnak)

Az inzulinrezisztencia

Az inzulinrezisztencia nem más, mint a szénhidrátháztartás zavara. A zavart (nem csak) a túl sok liszt, és a cukor fogyasztása okozhatja, hanem a mindennapi stressz is, illetve az, hogy a stresszt nem vezetjük le. Mérgező munkakörnyezet (például a rossz főnök, a nem megfelelő kollégák, vagy éppen munkakörülmények) a, betarthatatlan, vagy Damoklesz kardjaként felettünk lebegő határidők, a családi és párkapcsolati problémák, a túlterheltség igen magasra emelik a stresszhormonok szintjét. Ha a megemelkedett hormonszintet nem tudjuk lecsökkenteni, akkor az felboríthatja a szervezet egyensúlyát, idővel diabéteszt, magas vérnyomást, szív-és érrendszeri panaszokat okozhat.

Hogyan kerüljük el? Mi a teendő?

Az inzulinrezisztenciát könnyebb megelőzni, mint kezelni, ezért helyezzük a hangsúlyt a megelőzésre. A rendszeres sport segítségével levezethetjük a stresszt, és kidolgozhatjuk magunkból a stresszhormonokat. Ha emellett megpróbáljuk tudatosan elkerülni a cukrot (ehhez elég egyébként elolvasni az ételek címkéit, mert rajta van) azzal is sokat teszünk magunkért, és az egészségünkért. Érdemes megpróbálni minél többször főzni saját magunk, mert akkor pontosan tudjuk, hogy mit fogyasztunk, milyen élelmiszerek kerültek a tányérunkra. 

Ha mégis egyre rosszabbul érezzük magunkat, ne várjunk sokáig, kérjünk segítséget. A laborvizsgálat fontos, mert a laboreredmények segítségével egy endokrinológus összeállítja a személyre szabott terápiát, melynek alappillérei a diéta, a mozgás és akár a gyógyszeres kezelés. A szakember abban fog segíteni, hogy elkerüljük a legrosszabbat, az inzulinrezisztenciát.

Ha több információra van szüksége az endokrin betegségekkel kapcsolatban, kérjen időpontot konzultációra.